A II. József 1781-ben kihirdetett türelmi rendelete lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást. Az ezt követő időszakban evangélikus családok Zichy grófné segítségével 1791-ben az evangélikus paplakot és iskolát építettek, s gyarapodásnak indult az evangélikus gyülekezet. A 19. század folyamán a gyülekezet összlétszáma már 300 fő körülire nőtt. Ebben nagy szerepe volt a gyülekezetbe 1863-ban érkező Béldi Károly lelkésznek és Pohl János gyülekezeti felügyelőnek. Első lépésként telket kértek Zichy Nándor gróftól, amit a község főutcáján, a Magyar utca sarkán meg is kaptak. Ennek a helynek a 800 forintos árát 6 év leforgása alatt a hívek napszámmal és fuvarral le is szolgálták az uradalomnak. 

1867 januárjában a lelkész németországi körútra indult a templomra való gyűjtés céljából. Ez a 8 hétig tartó körút nagyban hozzájárult a templom építéséhez.  Az adakozók között ott találjuk I. Vilmost, Poroszország királyát, aki 500 forinttal járult hozzá az építés költségeihez. A templom a Zichy Nándor által adományozott házhelyen Peckátel nevű észak-németországi település templomának mintájára épült fel. Az építési munkák 1870 októberére fejeződtek be. A ma is álló, mindszenti nyers kőből épült templomot 1870. május 2-án szentelték fel. Ekkor a filiákkal együtt már 473 evangélikus tartozott Sárszentmiklóshoz. Az ezt követő évtizedekben élte a gyülekezet virágkorát. A korabeli egyházi újság így számol be a templomszentelésről: „És ily magasztos jelenetnek voltunk mi, nt. szerkesztő ur, tanúi e nyár folytán, de leginkább a legközelebb mult oktober 30-ki vasárnapon, midőn a sár-szentmiklósi kisded ev. gyülekezet újonnan épült csinos templomának felszenteltetésében részt vettünk…A nemes egyszerűségében is valódi müizléssel épült uj templomot f. év okt. 30-án Nt. Schleining Károly tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. esperes ur szentelé fel tiszt. Horváth Sándor paksi, Támer János némedi lelkész és Bergmann Ágoston gyökörkönyi segédlelkész, nem különben alulirott közreműködésével; Bikácson nov. 1-én 1870. Szutter Károly ev. lelkész.” (Protestáns lapok 1870.11.13. 45. szám) 

1902-ben orgonát is vásároltak. Béldi Károlyt 46 éves munkálkodása után Haniffel Sándor lelkész váltotta. A templom mellett evangélikus iskola működött. 1938-ban Szabó József tanító az egy tantermes osztatlan iskolában 35 tanulóval foglalkozott. Haniffel Sándor 1937-ben vonult nyugalomba. Őt Jakus Imre lelkész követte a gyülekezet élén. Jelentős tette volt, hogy házépítési mozgalmat indított a családok munkakultúrájának, erkölcsének erősítése, a gyülekezet egyben tartásának szándékával. Jakus Imre után 1946-ban Pálffy Mihályt iktatták be lelkészi hivatalába. A kommunizmus alatti nehéz időkben Pálffy Mihály sokat tett a gyülekezet egyben tartása érdekében. Sárbogárdon a Posta utcában egy régi kovácsműhelyt alakítottak át imaházzá, s itt is tartottak rendszeresen istentiszteleteket. Sárszentmiklós mellett a szórványokat is szorgalmasan látogatta, ott is tartott rendszeresen istentiszteletet. Motorbiciklivel járta a vidéket. Egyik útján így szenvedett halálos balesetet. Az evangélikus egyházi élet a rendszerváltás után ismét megújult Böjtös Attila evangélikus lelkészi munkatárs munkásságának köszönhetően. Ekkor épült meg Sárbogárdon az új templom lelkészlakkal a Baross utcában, s elkezdődött a sárszentmiklósi templom felújítása is. Az elkezdődött munkálatokat 2017-ben Váraljainé Melis Orsolya evangélikus lelkész szolgálata alatt fejezte be áldozatos közös munkával a gyülekezet.