Nagyhörcsök a Zichy-uradalom központja volt. Itt épült meg a család szép kastélya. A kastély terveit 1852-ben készítette el Ybl Miklós Zichy Ferenc megbízásából. Az építkezés 1855-re fejeződött be. Az épületet az egykori tulajdonos feleségéről, Korniss Annáról Anna-várnak is nevezték. Ybl korai, angol gótikus-romantikus stílusú alkotásai közé tartozik a kastély, amely egyébként a mester egyik legsikeresebb műve. 1870-71-ben Gottfried Semper német építész terveket készített a kastély francia neoreneszánsz stílusú átalakítására, de az átépítésre nem került sor. Az egykor emeletes, mozgalmas, kötetlen alaprajzú épület nagy részét mára lebontották. A főépülethez szabálytalan tömegű hátsó szárnyak is csatlakoztak. Belsejében tágas, oszlopos-pilléres termek nyíltak, elrendezésük a szertelen külső ellenére is áttekinthető, logikus volt. A földszinten a grófi, férfi lakosztály reprezentatív helyiség-együttese alakult ki. A gazdasági épületrészhez földszintes istálló és kocsiszín csatlakozott.

A nagyhörcsöki Zichy kastély a háborúban megsérült. A háború után a birtokon létesült Nagyhörcsöki Állami Gazdaság központja lett a kastély. Azóta többször átépítették, stílusát tönkretették, vele átellenben egy lapos tetős kultúrtermet, ebédlőt húztak fel a 70-es években. Az épületegyüttest 1990 után privatizálták, az állami gazdaság megszűnt. A kastély utólagos hozzáépítéssel sertésvágóhídként működött. Az épületek ma üresek, romos állapotúak. A kastélytól 500 m-re lévő intézői lak és a hozzá kapcsolódó kápolna még őrzi régi formáját. Benne lakás van.

 A kastély alatti Soponya-Káloz út másik oldalán található a grófi temető.