A szép tornyos épület a XIX. század közepén épülhetett a Rohonczy család megrendelésére.
A település járási székhellyé válása miatt szükség volt járásbírósági épületre is, s végül az
állam hosszú távú bérlet formájában ezt az épületet vette igénybe.
Az első világháború után a balul sikerült gimnázium alapítási kísérlete miatt az újonnan
felépített gimnáziumi épület 1928-ra lakatlanná vált, így ide költözött át a járásbíróság. A
Rohonczy-kúria sem maradt üresen, a csendőrség használta néhány évig
őrsparancsnokságként. Majd 1937-től az akkor már állami és községi közös fenntartású
Sárbogárdi Magyar Királyi Állami Koedukációs Polgári Fiú- és Leányiskola vette birtokba az
épületet. Az utolsó még polgári iskolai tantervvel tanuló osztály 1951-ben fejezte be
tanulmányait, hiszen az iskolarendszer átalakulása ezt az intézményt is halálra ítélte. Az
oktatási funkció fennmaradt ugyan, de már nyolc évfolyamos általános iskola, majd a
hetvenes évektől napközi működött az épületben. A gimnázium szakközépiskolai tagozattal
bővülése újra életet lehelt az épületbe. Igaz, ez átalakítással is járt, de hosszú évekig
középiskolás diákok tanulhattak itt. Vele párhuzamosan zeneiskola is beköltözött az egyre
rosszabb állagú házba. A szakközépiskolai képzés leépülése, illetve a gimnázium
emeletráépítése miatt nem volt már szükség középiskolai helyszínként az épületre, így
kerülhetett a pedagógiai szakszolgálat használatába a nagy múltú épület. A romló fizikai
állapot azonnali beavatkozást is igényelt, 2019-ben jelentős összegért teljes tetőcserére került
sor. ám a sok átalakítás miatt már alig ismerhető fel az épület eredeti szépsége.